A méheket nem mindig gondozták méhészek. Kezdeteben a méhek sziklarapedések odvas fák belsejében laktak. 

Az ember rájött hogy finom amit a méh előállít és kezdte keresni , nem mindig járt sikerrel. Ezeket az embereket hívjuk mézvadászoknak. Már nagyobb siker volt a kutatásban vagyis vadászatban amikor méheket fogtak be és engedték szabadon egyesével őket így követve a megtalálták a fészket. Nem fosztották ki teljesen hanem annyit hagytak hogy átteleljen a család és a fát megjelölve oda mindig visszatértek. Később a méheket befogták és tönkbe tették így már helyhez voltak kötve a méhek vagy a fa odva részét meghagyták és azt vitték magukkal.  a hátránya az volt nehéz volt és nehéz volt belőle kivenni a mézet ugyanúgy mint a későbbikben a köpüből ez már kezdett hasonlítania  kaptárra csak nem voltak benne keretek a lépet a méhek hozzá építették az oldalfalhoz,  szabadon építettek benne a méhek. ide sorolhatjuk még  a szalma kast. A kasban merevítő pálcákat helyeztek hol a méhek ehhez építsék a  lépeket. A kasos méhészkedésben az volt a jó család amelyik heréket nevelt ugyanis ettől tudtak elvenni mézet. A mézelvétel történt úgyis hogy a méheket leölték, a humánosabb módszer átdobolták (ütötték) egy másik kasba. Még a mai modern pergető nem létezett  a lépett kivágták és kipréselték. 

íme a köpű

A kas hogy nézett ki

Ezek után következtek a kaptárak .

Hosszú fejlődésen ment keresztül a méhészet mire a ma is ismert kaptárakhoz eljutottak.

Az embereke nagy többsége aki nem méhész azt látja egy fekvő doboz és egy álló vmi van ott. A fekvő dobozt fekvő kaptárnak hívják,  az álló vmit pedig rakodó kaptárnak. Mind a két kaptártípusnak meg van az előnye és hátránya is. A képeken is jól látható lesz majd a különbség, az ne tévesszen meg senkit hogy  képen látható kaptárak nincsenek lefestve mert a méhészek nem festve veszik  a kaptárakta, méhészek hanem maguk festik olyan szinre amilyenre akarják általában szürke zöld szokott lenni vagy esetleg barna. A fehér színt nem szokták használni mert az vakítja a méheket, és csak kóvályognak a kaptár előtt a levegőben mire megszokják.

Íme a fekvő kaptár hogy néz ki. Ezt még lehet bonyolítani hány keret fér bele a 24 keretes kaptártól nem szoktak  nagyobbat csinálni de ez a kaptár típus ennyi kerettel már csak álló méhészetben használatos.

Íme egy kép a rakodó kaptárról

Ennél a típusnál a megengedett keretszám maximum 12 lehet. Azért mert a fiókokat le is kell emelni ha tele van kiépített kerttel és méz van benne plusz még ehhez jön a benne lévő bogarak súlya is.

A ma használatos kaptárakból pergetővel nyerik ki a mézet. A nagy üzemi méhészetekben nem egy pergetőt használnak hanem sokkal többet.

Íme egy fotó hogy néz ki a pergető.